mit kell ennyit pofázni??

azért jó, hogy van internet, meg emailezés, mert így mutterom levélben tudta közölni (tegnap), h lábon kihordott egy szívinfarktust!
Pedig beszéltünk ma reggel, de elfelejtette említeni.
-
a best of élmények még várnak rám: temessük el a szüleinket.
remélem nem mostanában kell átélnem. ráadásul, van egy olyan érzésem, hogy egyik a másik után megy majd el, hogy a túloldalon is legyen kit b*sz*gatni. mert itt ez volt a kedvenc elfoglaltságuk, az elmúlt 30 évben.
anyám egyébként először 13-14 éves koromban ültetett le és vázolta, hogy ő hamarosan meg fog halni. (akkor jött be az AIDS és ő természetesen biztosra vette, hogy megfertőződött a kórházban)
Az után is rendszeresen stresszelt a saját közelgő halálával, úgy évente 3x, mostanában már 3 havonta - de ettől persze félig belerokkanok majd, ha megtörténik, gondolom
Jó kis próbája lesz a "minden úgy jó, ahogy van", meg "majd a következő életünkben", meg a "túloldalon várnak ránk".... hitemnek. majd mondogathatom magamnak, h azért most kaptam, mert most jött el az ideje, és most fel tudom dolgozni, és ennek így kellett lennie, blablabla
-
faterom is gáz. ő 2 éve megálmodta, h 2011.01.11-én meghal. azóta erre készül. ha nem lenne semmi baja sem, akkor majd önbeteljesít. amúgy is elég konok ember. ha véletlenül semmi baja nem volna 11-én reggel, érné valami véletelen baleset. mert nehogy má' ne legyen igaza.. . ő mindig előre megmondja.

ilyen a családom.
(persze-persze megtettem, minden tőlem telhetőt, h rájuk cáfoljak, de ...)
-
hajam: a csaláncseppek JÓÓÓK. de tényleg. vagy csak véletlen egybeesés, de fele annyira hullik a cuccom. ez remek.
vajon mennyire marad tartós?
-
hüvelyem gáz. irrigáltam + tamponoztam.
irr.: kis kanál almaecet+ teafa+levendula (2-3 csepp mindegyikből)
meg joghurtos tamponra is cseppentettem úgy 3-4 teafa+2 levendulát. (joghurt nélkül soha nem próbálom újraaaaaaa.....)
határozottan jobban vagyok, de a kis dögök még itt vannak....

2.sz babaprojektet fel kellett függeszteni pár napra (épp középidőben :( ) a fungi-k miatt. (szemét banda :) )
-
hatalmas hírem a következő: ex-majdnem férjem-olasz volt pasim ügyét végre lezártam magamban.
Úristen ez mekkora dolog. Anno látszólag könnyen tettem magam túl a 6 éven, de utána kb 1 évtizedig okozott a dolog rémálmokat (=éjjelente, álmomban bőgtem és úgy ébredtem) - nem zártuk le rendesen. nem volt merszem kimondani, h vége - sem magamnak, sem neki.
Szóval, csak pár éve elkezdtem róla beszélni, a barátnőmnek, és mostanra már meg is bírtam keresni az embert. Az elején sírógörcsöt kaptam minden levelénél, meg a fotónál, amit magáról és a gyerekeiről küldött,..... meg közben flörtöltünk is rendesen.... :o), de ez inkább csak ilyen utóérzés-szerű volt. mára végre már nem ellenőrzöm 3x a postafiókomat újabb levél után, sőt már fel is idegesített pár megjegyzésével :o)) . szóval, vééééégeeee :o)))))
mikor 2 napja erre ráébredtem, hallotttam ahogy elgurul a kő.... :o)
-
na. kezdek leszámolni a múlttal.
ű bakke, mutterom esetleges ....-a remélem nem a folyamat része lesz. ú bakke
-
asztrológia szuper, bár tök hülye a társaság.
igyekszem tanulgatni. jóóóónagyon :o)
akarom.

másik blogot 2600-an látták. hínnnye. nem vagyok egyedül a bajommal, számszakilag sem :o), bárcsak tudnék segíteni másokon.... :o)
-
asztro könyvemben olvastam, h a bőr (haj)jal kapcs. problémák az ön(nem)elfogadás-hoz tartoznak, m a bőr(haj) az a felület, ahol érintkezel a külvilággal.
hopp, hát nem itt nyílt ki véletlen a könyvem??? bepötyögöm nektek:
...kettős funkció. 1: kapcsolatteremtés. Mennyire engedjük meg a külvilág érintését?
2.: mennyire vállaljuk fel önmagunkat? Tudunk-e kapcsolatot létesíteni? Önmagunkat szeretni - ez életünk nagy kihívása. A bőrünk nem tud hazudni, minden érzésünk meglátszik rajta. ... Megmutatja belső feszültségeinket. A bőrelváltozások pontosan megmutatják életünk problémáit. " itt vége.
Természetesen nem folytatódik azzal, hogy " Ha Önnek hullik a haja, kopaszodik, Ön nő, és különösen a fejtetőn vannak problémái, akkor: ....."

szóval rágódnom kell a felvállaláson és önelfogadáson.

pár esemény mostanában ez irányba mutat.
az, hogy csináljam már végre, amit igazán szeretek. vegyem a fáradságot, h utána menjek ---> Pl. elkezdtem kukázni a neten, új zenéket keresek, olyat ami "én" vagyok. (nem kéne mindig a rohadék rádiót hallgatni, csak mert azt készen kapom... ok nem a sláger szól, zömmel jazzy) szóval új felfedezettjeim: gotan project, gabin :o). az eric sumo és magashegyi underground mellé. meg sade újra. meg olaszokat újra. pl renato zero (a szövegek miatt is). de még kutatok.
ja, itt főleg a kutatáson van a hangsúly. nem is azon, h mit találsz. :o)
meg elkezdtem olaszt tanítani. :o) ez is olyasmi (nyelvtanítás), amit régebben szerettem, de évek óta nem foglalkoztam vele. még weblapot is csináltam, ma fogom publikálni. csak itt is azzal volt gondom, húúúú most magamról kell írni? meg a nevemet is ki? meg fényezzem magam? ajánlgassam? aztán ... próbáltam beállni a sorba: tanáros, tárgyilagos, modoros mondatok, unalmas tanári blablabla.
Aztán átírtam. 20-25 é között tanulnak főleg nyelveket, így hát lazábbra vettem. még mindig nem az igazi, de már inkább.
ha belerakom a sorba az öltözködést, az olvasást, a festést-rajzolást, egyéb terveimet, kezdve az alapítványtól a különböző üzleti tervekig, a végére már szeretni fogom megtalált magam annyira, h tornázzak is a szerethető szép testemért és lefogyjak és végre szoknyában járjak. Ez lesz az utam vége. 30 éve parázok azon, hogy szar a lábam és soha de soha, talán az úttörő ünnepség volt az utolsó olyan, hogy szoknyát vettem fel. Kivéve, ha földig ért és még bő is volt (ergo jó szarul állt).
mit kell ennyit pofázni??